Passzívház és az árnyékolók

Az előző hírlevelünkben az aktív házról szóltunk, és jeleztük: a passzívház a következő témánk. Nos, mára Európában több mint három millió négyzetmétert számlál a passzívházak területe, és elmondhatjuk: hazánk is egyre nagyobb mértékben járul ehhez hozzá. Pontokba szedtük, miből építkezik egy passzívház, és természetesen az árnyékolástechnika szerepét is megnézzük.

A telek
Az építkezés – és ez általában elmondható, épüljön hagyományos vagy passzívház -, nem az első kapavágásnál kezdődik, hanem ott, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb helyet a „kapavágáshoz“. Igaz, hogy nincs olyan telek, amelyre ne épülhetne passzívház, de mivel e ház lényege éppen a passzív energiák „bezsebelése“ és hasznosítása, tehát a napfény hasznosítása, így ideális esetben olyan telket választunk, amely déli irányból sok-sok napfényt kap. Ha ez nem valósulna meg, akkor a tervező kreativitásán és szakértelmén múlik, hogyan tudja a legkedvezőbb szoláris nyereséget megtervezni a háznak.

Szigetelés, szigetelés, szigetelés
Pontosabban egy olyan hőburok létrehozása, amely kiemelkedő értékekkel ruházza fel a házat. A falakat legalább 30 centiméteres szigeteléssel borítják, és a tetőre, a padlóra, sőt a nyílászárókra is kiemelt figyelem fordul. Szaknyelvre lefordítva: megvannak az egyes építési elemek hőátbocsátási értékei (U-érték), amelyek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ház passzívház legyen, de nem elegendő. A tökéletes beépítés, a hőhídmentes tervezés ugyancsak alapvető kritérium.

A légtömör burok, amely létrejön a házon, teszten is átesik. A Blower-Door teszt arra hivatott, hogy még a legapróbb lyukakat is kimutassa az épület légtömör burkán, vagyis azon pontokat, ahol ellenőrizetlenül elillanhat a levegő a belső térből, illetve amelyek miatt a hővisszanyerés hatékonysága csorbulhat.

Mi „csinálja“ a meleget?
A passzívházban nincs hagyományos fűtési rendszer, csakis minimális, kiegészítő fűtés. A modern készülékek felkészültek arra, hogy kis teljesítmény mellett nyújtsák a legtöbbet. Kiegészítő fűtésként használhatunk hőszivattyút, légfűtést, biomasszát, pelletkazánt. A legnagyobb segítség a már említett tájolás, illetve a gondosan megtervezett, hatalmas üvegfelületek, amelyek „beszippantják“ télen a nap melegét.

Nyílászárók és árnyékolástechnika
Az üvegfelület bármely típusú házon „gyenge láncszem“, hiszen hőveszteséget rejt magában, és a szakszerűtlen beépítés is okozhat galibákat. Főleg, ha passzívházról van szó, ahol még fokozottabb elvárást állítanak a nyílászárókkal szemben. Ha megvannak és beépítették a tökéletes ablakokat, arra is gondolni kell, hogy nyáron az épület túlmelegedéséhez vezethet, ha nem gondoskodunk árnyékolásról. Az építészek legszívesebben a zsaluziát alkalmazzák a passzívházak árnyékolására, mert az mindig az aktuális árnyékolási igényhez igazítható, és nem zárja el a külvilágot a beltértől: kitekintést enged. A túlmelegedés ellen kerülhet a passzívházra redőny és vásznas árnyékoló is, a lényeg, hogy a műszaki kivitelezés, az árnyékolók beépítése, rögzítése során a ház hőburka sértetlen maradjon. A nagy üvegfelületekre nagy árnyékolók kerülnek, így logikus lépés az automatizálás, ami fokozza a komfortérzetünket, védi a házat a széltől, zivatartól, vagyonvédelmi funkcióval is bírhat. Röviden: gazdagon megtérül.

Miért szeretik a lakók?
A legtöbb passzívházlakó a rezsiköltségek minimalizálása mellett a lakókomfortot emeli ki: a csendet, nyugalmat, a pollentől szűrttiszta levegőt, az állandó hőmérsékletet, amit addig soha nem tapasztaltak. És azt mondják: passzívházban lakni nem csupán hosszú távú, jó anyagi befektetést jelent (hiszen 2020-től Európában is csak passzívház-értékeket mutató épületek épülhetnek), de megtárgyiasulása is a környezetért felelős gondolkodásmódjuknak is.

Kérjen árajánlatot

Egy rövid űrlap kitöltésével

Látványtervező

Hadd könnyítsük meg döntését!

Kattintson!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Bejelentkezés

Amennyiben regisztrált felhasználónk, itt léphet be.