Ahhoz, hogy megállapításunkat árnyaljuk, az építőiparban végbement nagy léptékű technológiai fejlődésről kell szólunk, amelynek keretein belül a nyílászáró rendszerek piacán megjelentek és rövid időn belül jelentős sikereket értek el a műanyag nyílászárók. A fejlesztések hajtóerejét többek közt a hőszigetelés tökéletesítése jelenti, amelynek a műanyag ablakok és ajtók maximálisan megfelelnek: a korszerű alapanyag, a hőszigetelő üveg és a gumitömítés miatt szinte tökéletesen érvényesül a légzárás.

Ennek eredményeként nem szökik ki a meleg otthonunkból, de ezzel együtt fokozottan kell figyelnünk a lakás páratartalmának növekedésére.

A páraképződés egyébként természetes jelenség otthonunkban. Azon túl, hogy minden emberi tevékenység páratermeléssel jár, az olyan egyszerű napi "gyakorlatok", mint a főzés, zuhanyozás, ruhaszárítás során is víz szabadul fel vízpára formájában. Sőt, az akvárium, a házi "virágerdő" is belejátszik a páraképződésbe.

Mindezek eredményeként tehát megnövekszik a belső páratartalom a lakóhelyiségben, és ha nem gondoskodunk a hatékony szellőztetésről, a pára lecsapódik a falfelületeken és az ablakokon. A penészesedés káros jelensége ott üti fel a fejét, ahol legalább három napon át - vagy tovább - 75 százalák a levegő nedvességtartalma.

Ahhoz, hogy a páratartalom ne emelkedhessen káros mértékűre, és ne csapódjon le az ablaküvegeken, ahhoz, hogy ne jelenjenek meg penészfoltok a sarkokban, arról igazán egyszerű módon gondoskodhatunk: szellőztessünk.
Végső soron a páralecsapódásért és a penészesedésért nem a műanyag ablak a hibás, hanem mi magunk, ha nem szellőztetünk. De hogyan? A drasztikus szellőztetés a célravezető, vagyis az, ha naponta kétszer öt-tíz percre szélesre tárjuk ablakainkat, és kereszthuzattal állítjuk helyre otthonunk levegőjének páratartalmát.

[Vissza]